Lakossági ügyfelek részére

Szolgáltatásaink

Referenciák

Kamerás referenciák

Partner oldalak

Árlista

Hírek

On-line árajánlat kérés

Kérdőív

Akciók

Jogi

Gondolatok

Tanulságos


Hírlevél

Szeretne pár tippet, jó tanácsot, hogyan tehetné még biztonságosabbá otthonát, védettebbé telephelyét?

Iratkozzon fel
hírlevelünkre!



Russian
English
Deutsch

BEJELENTKEZÉS

login:

jelszó:


Keressen minket a
-on
protektor-special néven!
Hétköznapokon
délelőtt 8:00-tól, délután 15:00-ig

Iroda nyitvatartás:
hétköznapokon
8:00-tól 15:00-ig

Jogi fogalmak

Vagyonvédelmi Törvény (2005. évi 133. törvény) letöltése ITT!
Bűncselekmény
Bűntett és vétség
Elkövetők
Büntethetőséget kizáró okok
Kényszer és fenyegetés
Veszélyes fenyegetés
Tévedés
Jogos védelem
Végszükség
Erős felindulásban elkövetett emberölés
Testi sértés
Segítségnyújtás elmulasztása
Kényszerítés
A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről
A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz
A fegyverekről és lőszerekről (törvény) ->Letölthető (*.PDF)
A fegyverekről és lőszerekről (korm. rend.)
Lopás
Rablás
Hamis közokirat készítése
A közokirat meghamisítása
Az intellektuális-közokirat-hamisítás

A bűncselekmény

Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Vissza a lap tetejére


Bűntett és vétség

A bűncselekmény bűntett vagy vétség.

Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

Vissza a lap tetejére


Az elkövetők

Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).

Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

Vissza a lap tetejére


Büntethetőséget kizáró okok

A büntethetőséget kizárja:
- a gyermekkor
- a kóros elmeállapot
- a kényszer és a fenyegetés
- a tévedés
- a jogos védelem
- a végszükség
- a magánindítvány hiánya
- a törvényben meghatározott egyéb ok.

Vissza a lap tetejére


A kényszer és a fenyegetés

Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer, vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

Vissza a lap tetejére


Veszélyes fenyegetés

Aki

  1. mást félelemkeltés céljából olyan bűncselekmény elkövetésével komolyan megfenyeget, amely a megfenyegetett személy vagy annak hozzátartozója élete, testi épsége vagy egészsége ellen irányul,

  2. mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Vissza a lap tetejére


A tévedés

Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.

A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti.

Vissza a lap tetejére


Jogos védelem

Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.

Vissza a lap tetejére


A végszükség

Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.

Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.

Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.

Vissza a lap tetejére


Erős felindulásban elkövetett emberölés

Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vissza a lap tetejére


Testi sértés

Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Elkövetője csak magánindítványra büntethető.

Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Vissza a lap tetejére


Segítségnyújtás elmulasztása

Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. Ez nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Vissza a lap tetejére


Kényszerítés

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vissza a lap tetejére


175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya a mellékletben felsorolt közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre és az azokkal kapcsolatos egyes tevékenységekre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

  1. forgalmazás: a közbiztonságra veszélyes eszköz továbbadására irányuló tevékenység, ideértve a kereskedelmi tevékenységet is;

  2. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott közúti szállító vagy vontató eszköz;

  3. közforgalmú közlekedési eszköz: bárki által azonos feltétellel igénybe vehető közlekedési eszköz;

  4. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;

  5. nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely.

3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom

  1. a Magyar Honvédségre, a Határőrségre, a rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi;

  2. azokra a rendeltetésszerűen munkavégzési, sport és a szokásos életvitel körében használt eszközökre, melyeknek közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása indokolt, feltéve, ha a tényleges munkavégzésen (tevékenységen) vagy az igazolható munkavégzéshez (tevékenységhez) szükséges szállításon kívül a birtoklás (szállítás) rejtve vagy a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben, illetőleg egyéb biztonságos módon történik;

  3. azokra az eszközökre, amelyek használata filmfelvétel, színházi előadás, illetve más hasonló rendezvény megtartásához szükséges;

  4. a legfeljebb 20 gramm töltőanyag tömegű gázspray-re, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket.

4. § (1) Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray csak a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek részére forgalmazható.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eszközök nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők.

(3) Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység, házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható.

5. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában gázspray közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve birtokolható (szállítható).

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 123/2002. (V. 15.) Korm. rendelet.

Vissza a lap tetejére


Melléklet a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez
A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:

  1. az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);

  2. a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);

  3. a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;

  4. az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);

  5. az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);

  6. az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló).

Vissza a lap tetejére


2004. évi XXIV. tv. A fegyverekről és lőszerekről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (l) bekezdésének a) pontjában, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 55. § (1) bekezdése tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az 52. § (1) bekezdésének d) pontja és az 55. § (2) és (3) bekezdése tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

  1. fegyver: lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövő fegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver;

  2. fegyver forgalmazása: fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és a közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;

  3. festéklövedék: festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor fölrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;

  4. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;

  5. fegyverviselés: fegyver természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;

  6. gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;

  7. gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;

  8. lőfegyver átadása: amikor a lőfegyver a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alól kikerül;

  9. lőfegyver átengedése: amikor a lőfegyvert a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alatt használják;

  10. lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele a Magyar Köztársaság államhatárán;

  11. lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;

  12. lőfegyvertartási cél: önvédelem, munkavégzés, céllövészet, oktatás, sportlövészet, személy- és vagyonvédelem, vadászat;

  13. riasztó- és vaktöltény: lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény;

  14. sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;

  15. színházi fegyver: lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztótöltény (vaktöltény) működtetésére alkalmas eszköz;

  16. vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint vadászatra használható lőfegyver.

(2) Ha kétséges, hogy valamely tárgy az (1) bekezdésben meghatározott fogalmi körbe tartozik-e, a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet vagy igazságügyi fegyverszakértő álláspontját kell kérni.

Vissza a lap tetejére


253/2004 (VIII.31.) Korm. Rend.
A fegyverekről és lőszerekről

A fegyvertörvényt (2004. évi XXIV. tv.) követően 2004. szeptember 3-án léptek hatályba a fegyvertartásra vonatkozó új jogszabályok (253/2004. (VIII. 31.) Korm. rend., 49/2004. (VIII. 31.) BM rend. és 50/2004. (VIII. 31.) BM rend.). Jelen tanulmányban az ezekben rögzített, a magánszemélyek fegyvertartási engedélye feltételeire vonatkozó rendelkezéseket ismertetjük, és már a bevezetőben szükségesnek látunk kiemelni egy fontos változást: a 2004. szeptember 3-a előtt engedély nélkül tartott, kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyver tartására 2006. június 30-ig lehetett engedélyt kérni.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a lőfegyver, lőszer megszerzési, valamint a tartási engedély két külön engedély. A megszerzési engedéllyel rendelkező 5 munkanapon belül köteles az engedélyező hatóságnak a birtokba vett lőfegyvert a fegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni. >>

Akinek lőfegyver tartási engedélye van, az az engedélyben meghatározott fegyvert birtokolhatja, viselheti és tárolhatja. >>

Milyen fegyverekre kell tartási engedélyt kérni?

Hatósági engedély szükséges:

  1. az "A", "B", "C" vagy "D" kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, a fegyvertörvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához (a tűzfegyverek és lőszerek kategóriáit a fegyvertörvény melléklete határozza meg),

  2. a flóbert lőfegyverek megszerzéséhez és tartásához;

  3. a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez, a lőszerelem, a színházi fegyver megszerzéséhez, tartásához. >>

A lőfegyver-megszerzési és -tartási engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet a lőfegyverhez használható lőszert külön engedély nélkül megszerezheti, illetve tarthatja. >>

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:

  1. az "A" kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer (automata tűzfegyverek; más tárgynak álcázott tűzfegyver; páncéltörő, robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék; expanzív lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára);

  2. az automata lőfegyver;

  3. a hangtompító;

  4. külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;

  5. huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer

megszerzése és tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése. Nem engedélyezik olyan lőfegyver, lőszer megszerzését és tartását sem, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja. >>

Milyen lőfegyvertartási célra kaphatunk fegyvertartási engedélyt?

Fegyvertartási engedély a következő jogcímeken, illetve célból szerezhető:

  1. önvédelem,

  2. munkavégzés,

  3. céllövészet,

  4. oktatás,

  5. sportlövészet,

  6. személy- és vagyonvédelem,

  7. vadászat >>

Azt is meghatározza a jogszabály, hogy az egyes célokra mennyi fegyver engedélyezhető, így például önvédelmi célra legfeljebb kettő darab rövid lőfegyver megszerzése, tartása engedélyezhető, és kizárólag annak, aki az engedélyezési eljárás során bizonyítani tudja, hogy élete, testi épsége - tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt - fokozott védelmet igényel >>

Ki nem kaphat fegyvertartási engedélyt?

Fegyvertartási engedély nem adható annak: >>

  1. aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;

  2. aki cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll;

  3. akit a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben tételesen felsorolt (pl. személy elleni, nemi erkölcs elleni) bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

  4. akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítéltek, illetve, ha vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

  5. aki ellen a 3. és 4. pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik;

  6. aki ellen polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig;

  7. aki az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, illetve a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtásától, illetve a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő két évig.

A fegyvertartási engedély megszerzésének feltételei

Lőfegyver megszerzésére és tartására engedély csak akkor adható, ha a kérelmező személy

  1. nem áll az előző pontban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt;

  2. a lőfegyver tartásához előírt egészségi alkalmasságát igazolja (a Rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a Magyar Honvédség és a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjának lőfegyver megszerzése és tartása az előírt egészségi alkalmasság hiányában is engedélyezhető);

  3. a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes;

  4. a lőfegyver, lőszer tárolásának a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik. >>

Az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező személy részére lőfegyver tartása akkor engedélyezhető, ha a lakóhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezzel előzetesen egyetértett. >>

A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver megszerzése és tartása céllövészetre, illetve a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viselésére a jogszabály enyhébb feltételeket szab. Ezekben az esetekben az engedély mindazok megkaphatják, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték, és velük szemben nem áll fenn a bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódó valamelyik kizáró ok. >>

A szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek

A hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti, illetve a sportlőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát a sportlövő versenybírák esetében a Versenybírói Igazolvány, a sportlövő edzők esetében az Edzői Oklevél helyettesíti. >>

Minden más kérelmezőnek a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 4. számú mellékletben tanulmányozható fegyverismereti vizsgakérdésekből összeállított elméleti vizsgát kell teljesítenie. A lőfegyver szerkezetére, működésére, kezelésére, megszerzésére, tartására, átadására, használatára és viselésére vonatkozó elméleti vizsgát követően, a lőtéren eredményes lőgyakorlatot kell végrehajtani.

A lőfegyver tartásához előírt vizsgát a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságon kell letenni. A vizsgára írásban kell jelentkezni, és a jelentkezésben meg kell jelölni, hogy milyen jellegű lőfegyverre, illetve lőfegyverekre akarunk vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelem benyújtása, viszont a vizsgát csak az teheti le, aki befizette a vizsgadíjat. >>

A jogszabály meghatározott személyi köröket "felment" az elméleti vizsga alól, így például nem kell ilyen vizsgát letennie az igazságügyi fegyverszakértőknek, illetve a vadászat és vadgazdálkodásból legalább középfokú végzettséggel rendelkezőknek, ha vadászlőfegyver megszerzését és tartását kérelmezik. >>

A kérelmek benyújtása

A fegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelmet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 17. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványon meg kell jelölni, hogy milyen fegyverről van szó (sörétes, golyós, maroklőfegyver, gumilövedékes maroklőfegyver, légfegyver 7,5 joule feletti, lőfegyver 7,5 joule vagy az alatti, illetve gáz- és riasztófegyver), valamint a fegyvertárolás helye mellett csak a személyi adatokat kell rögzíteni.

Az engedélyt kiadja (tehát itt kell benyújtani a kérelmet):

  1. a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer, a lőszerelem, a színházi fegyver megszerzését és tartását, a gáz- és riasztófegyver viselését a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágába tartozó osztálya,

  2. a lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra történő megszerzését és tartását, valamint a hangtompító megszerzését és tartását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság engedélyezi. >>

Az engedély kiadása és érvényessége

A lőfegyver, lőszer megszerzési és tartási engedélyt a kérelmező csak személyesen veheti át. >>

A fegyver, lőszer tartására kiadott engedélyt tartalmazó okmány öt évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható. Ezzel szemben a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver és a színházi fegyver tartására, a gáz- és riasztófegyver viselésére, a muzeális fegyver sportlövészet célú használatára kiadott engedély visszavonásig érvényes. >>

A fegyver megszerzési engedély 90 napig érvényes, a lejárt engedélyt a hatóságnak az érvényességi időpont lejártát követő 5 munkanapon belül vissza kell adni. >>

Igazgatási szolgáltatási díj

Az engedélyezési eljárás során az 50/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakat kell megfizetni. A jelenlegi - leggyakrabban előforduló - díjak összege a következő:

  1. fegyverismereti vizsga díja vizsgánként: 7000 forint; >>

  2. a lőfegyver megszerzésének és tartásának engedélyezése: 6000 forint;

  3. a kizárólag 7,5 joule vagy az alatti csőtorkolati energiájú tűzfegyver megszerzésének, illetve tartásának engedélyezése: 2000 forint. >>

forrás: Magyarország.hu

Vissza a lap tetejére


Lopás

A Btk. 316. szakasza szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. >>
A lopás elkövetési tárgya
A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. A három feltétel bármelyikének hiánya esetén az adott elkövetési tárgy eltulajdonítása nem lopást, hanem valamely más bűncselekményt (például okirattal visszaélést) valósít meg.
Dolog valamennyi, az ember által fizikailag birtokolható testi tárgy, például autó, bútor, élelmiszer, műszaki cikkek, pénz. A törvény kiterjesztőleg értelmezi a dolog fogalmát, mert például a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát, valamint a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is ide sorolja, amelyek a bennük tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagukban is biztosítják. >> Bár a villamos áramot vagy a vizet a maga fizikai valójában nem lehet birtokba venni, ha valaki a villany- illetve a vízóra "átalakításával", megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el.
Nem lehet a lopás elkövetési tárgya holttest, azonban valamilyen, a szervátültetés céljából eltávolított emberi szerv (szív, vese) már igen. Nem követhető el a cselekmény ingatlanra sem, de annak leválasztható részéire - tégla, cserép, ajtó, ablak, csatorna, villanykapcsoló, vezetékek, csempe, kád - igen.
Okirat mint a lopás tárgya
Az okiratok eltulajdonításának megítélése attól függ, hogy milyen formában testesítik meg a bennük foglalt vagyoni értéket vagy jogosultságot. Ha önmagában az okirat birtoklása lehetőséget ad a benne foglalt érték feletti rendelkezésre, eltulajdonítása a lopás tényállási körébe esik. Így a korábban forgalomban lévő bemutatóra szóló értékpapír vagy egy ruhatári jegy esetén nincs szükség egyéb tudásra vagy információra, hogy a tolvaj az okiratok által megtestesített pénzhez vagy ruhaneműhöz hozzájusson, a felett rendelkezzen. Ugyanez nem áll fenn a névre szóló értékpapíroknál vagy például egy bankkártyánál, hiszen itt a bankszámlán lévő pénz feletti rendelkezéshez ismerni kell a tulajdonos által megjelölt kódot. Ezekben az esetekben, illetve ha az okirat nem vagyoni jogot testesít meg, elvétel esetén az elkövető okirattal visszaélésért felel.>>
A dolog idegensége
Fontos feltétel, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára. Ebből következően bármely kis hányadában sem lehet az elkövetőé - de mindenképpen valaki (természetes vagy jogi személy) tulajdonában kell állnia. A közös tulajdonban lévő dolog minden egyes elemére valamennyi tulajdonos joga kiterjed. Így házastársak esetében a házasság fennállása alatt, a vagyonközösségben szerzett dolgok közös tulajdonba kerülnek, mely tényt a megromlott házastársi viszony sem érint. Ha ekkor valamelyik fél elviszi a közösen vett bútorokat, híradástechnikai cikkeket, nem valósíthat meg lopást, sem az, aki visszaszerzi tőle. Természetesen bármelyik fél külön vagyona már a lopás elkövetési tárgya lehet.
A büntetőjog nem vizsgálja, hogy hogyan jutott az előző birtokoshoz vagy tulajdonoshoz az adott dolog, hanem a fennálló birtokviszonyt védi. Így lopni a tolvajtól is lehet.
Elveszett, elhagyott dolog
A dolog nem lehet uratlan, így az elhagyott, gazdátlan - mint például a szemétbe kidobott vagy az erdőn, mezőn sétálva talált - dolgok eltulajdonítása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt. Ha azonban a dolog jellegéből, értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy véletlenül vagy tévedésből elhagyott, elvesztett tárgyról van szó, a cselekmény már jogellenes. Így ha az elkövető a ház előtti kukában vastag aranyláncot talál, lopást követ el. Ennek alapja, hogy a dolog addig nem minősülhet uratlannak, míg a tulajdonosnak fennmarad a lehetősége, hogy a dolog feletti uralmat visszaszerezze (azaz, észlelve a lánc hiányát, kiszalad a ház elé és átnézi a szemetet).
E körbe tartoznak például a nagyközönség számára nyitva álló hivatali helyiségek, illetve egyéb közhivatalok, vendéglátóipari egységek, oktatási intézmények, valamint a közforgalmú közlekedési, szállítási vállalat különféle járművei. Ekkor az adott hely, az adott közlekedési eszköz kezelőjének vagy üzemeltetőjének kerül birtokába a dolog, akik a felelős őrzés szabályai szerint járnak el. A tulajdonos náluk keresheti elvesztett értékeit.
Nem minősül uratlannal az elhullott vad, annak trófeája, vagy az elkóborolt állat. Ezek eltulajdonítása, az állat befogása lopás.
A dolog értéke
A lopás elkövetési tárgyaként megjelenő dolognak értékkel bírónak kell lennie. Ez mindig a bűncselekmény elkövetésekor irányadó érték, azaz az adott dolog pénzben kifejezett kiskereskedelmi ára. Abban az esetben, ha ez pénzben nem fejezhető ki - tehát jelentéktelen vagy szinte értékkel nem bíró dolog eltulajdonítására kerül sor - akkor a cselekmény szabálysértésnek minősülni. Használt dolog esetén a használat fokát az érték meghatározásánál figyelembe kell venni. Kiskereskedelmi forgalomban nem kapható tárgy esetén pedig keresni kell hasonlót, mely felépítésében, anyagában, funkciójában, használhatóságában, hatékonyságában a leginkább megfelel az adott eltulajdonított dolognak és e tárgy kiskereskedelmi árából lehet következtetni az eltulajdonított dolog értékére.
Áramlopás esetén - a fizetési késedelemhez hasonlóan - az áramszolgáltató emelt díjjal számított tételt számláz ki az elkövetőnek. E díjtétel azonban az értékszámítás alapját nem képezheti, hiszen ugyanazt a tény kétszer ("büntető számla" és büntetőeljárás indítása) nem vehető figyelembe. Ezért ebben az esetben mindig a villamos energiára az elkövetés időpontjában irányadó, általános díjtétel alapján kell kiszámolni az eltulajdonított áram értékét.
Értékhatárok
Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető maximum 10 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.
Az ellopott dolog értékétől függően a lopás minősítése:

  1. 20 000 - 200 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés),

  2. 200 000 - 2 millió forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés),

  3. 2 millió - 50 millió forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés),

  4. 50 millió - 500 millió forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés),

  5. 500 millió forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés).>>

A lopás elkövetési magatartása
A lopás elkövetési magatartása az elvétel. A két mozzanatból álló cselekmény birtokállapot-változást jelent: az elkövető az adott dolog felett megszünteti a korábbi tulajdonos, birtokos rendelkezési jogát (első elem), és a sajátját keletkezteti rajta (második elem). A korábbi birtokállapot megszüntetése mellett létre kell hozni az új birtokállapotot is. Csak ekkor beszélhetünk befejezett elvételi magatartásról.
Ebből következően a cselekmény befejezetté válásának nem feltétele a dolog elvitele. Ha a kollégiumi szobában lakó társa pénzét elvéve azt a szobában csak egy általa ismert helyre dugja el, a birtokállapot-változás megvalósul, noha a pénzt nem vitte el, de a titkos rekesz miatt kizárta azt a lehetőséget, hogy a birtokos a pénzt visszaszerezhesse. A gyakorlatban az elvitel általában megvalósul, bizonyos esetekben másként nem képzelhető el a birtokállapot-változás. (Így ha valaki egy személygépkocsit próbál eltulajdonítani, akkor azt a helyszínről el is kell vinnie, hogy a lopás megvalósuljon.) Ugyanakkor a dolog elvitele sem jelenti szükségszerűen a lopás befejezetté válását, csak ha ezzel a tulajdonosi jogok visszaszerzésének lehetőségét zárja ki az elkövető. E feltétel hiányában nem befejezett a lopás akkor, ha az elkövető az általa eltulajdonítani szándékozott szerszámokat még az üzem területén, például a kerítés mellett helyezi el. Az eszközök fellelhetőek, a tulajdonosnak esélye van a dolog feletti jogosítványok visszaszerzésére.
A bűncselekmény passzív alanya (sértettje)
A bűncselekmény sértettje a dolog tulajdonosa vagy birtokosa. Ezek számától függően több rendbelivé válhat a cselekmény. Így ha az elkövető az általa feltört hétvégi házból televíziót és könyveket hoz el, s a könyvek "A", míg a hétvégi ház és a televízió "B" tulajdonát képezik. A bírói gyakorlat szerint nem feltétel, hogy e tény az elkövető számára ismert legyen. Ugyanakkor a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő dolgok elvétele nem érinti a rendbeliség kérdését, hisz e személyek a külvilág felé egy önálló tulajdonosként jelennek meg. Ha a lopás ugyanazon vállalat több üzletében vagy több telephelyén történik, egy rendbeli folytatólagosan elkövetett bűncselekményért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.
Magánindítvány, tevékeny megbánás
Speciális szabály, hogy ha a személyi vagyont károsító lopás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.>> Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy a büntetést enyhíteni, sőt, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni is lehet, ha a lopást - mielőtt felfedezték volna - a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Akkor is élhet a bíróság e lehetőséggel, ha az elkövető ezt a maga teljességében ugyan nem tudja teljesíteni, de minden tőle elvárható módon a kár megtérítésére törekszik.

1978. évi IV. törvény; 2005. augusztus 25., csütörtök

forrás: Magyarország.hu

Vissza a lap tetejére


Rablás

Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, rablást követ el.>> Rablásnak minősül az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést.>>
A vagyon elleni bűncselekmények körén belül a rablás, a kifosztás, a zsarolás és a jármű önkényes elvételének minősített esete a vagyon elleni erőszakos bűncselekményekhez tartozik. Védett jogi tárgya részben a fennálló tulajdonviszonyok, birtokviszonyok köre, részben pedig a passzív alany élete, testi épsége, egészsége. E bűncselekmények ugyanis csak személy elleni erőszakkal valósulhatnak meg.
A rablás elkövetési tárgya, sértettje
A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. Az elkövetési tárgy jellemzői megegyeznek a lopás elkövetési tárgyával.>> A rablást gyakran a lopás erőszakos változatának is nevezik.
A bűncselekmény passzív alanya az a személy, akivel szemben az elkövető erőszakot, minősített fenyegetést alkalmaz, avagy akit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez a dolog elvételének érdekében. Az erőszak és a fenyegetés alkalmazása esetén a passzív alany és a sértett, akinél adott esetben a dolog elvételével kapcsolatos kár keletkezik, elválhat egymástól.
A rablási erőszak
Az erőszak fizikai ráhatás, amely a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Rablási erőszak esetén annak a sértett akaratát meg kell tudni törnie, azaz akaratot bénító mértékűnek kell lennie. Az erőszak alkalmazásával jellegéből adódóan szükségszerűen együtt jár a sértett testének érintése. Amennyiben az erőszak keretében tanúsított magatartás könnyű testi sértést okoz azt halmazatban az erőszak akaratot bénító jellege miatt megállapítani nem lehet. A rablási erőszak mértékéből adódóan a 8 napon belül gyógyuló sérülés vagy betegség által megvalósuló könnyű testi sértés a rablási erőszakba beleolvad. Ha azonban a sérülés vagy betegség meghaladja a 8 napot, úgy ennek megfelelően a súlyos testi sértés már halmazatot képez a rablással. A rablási erőszak akaratot bénító jellegéhez azonban a sértett halálának bekövetkezte már nem tartozhat hozzá. Így ha az elkövető oly mértékben bántalmazta a sértettet - például karját kitörve kezét-lábát hátrakötözi, száját erőteljesen betömi, majd magára hagyja -, hogy az ebbe belehalt, és az elkövető a lehetséges következménybe belenyugodott, nem rablást, hanem nyereségvágyból elkövetett emberölést valósít meg. >>
Az erőszak e cselekmény kapcsán mindig személy ellen irányul. A dolog ellen irányuló erőszak csak abban az esetben alapozhat meg rablást, ha áttevődik a sértettre. Ha az elkövető az útjában lévő asztalt vagy szekrényt löki úgy fel, hogy az a sértettre esik, megakadályozva ezzel további védekező magatartását.
A minősített fenyegetés
A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés célja a passzív alany akaratának megtörése és ezzel a bűncselekmény elkövetésének lehetővé tétele. A fenyegetésnek élet vagy testi épség ellen kell irányulnia és közvetlennek kell lennie. Rablás esetében abban az esetben, ha a dolog tulajdonosához érzelmileg közel álló személlyel szemben történik a testi épség elleni fenyegetés - vagy akár az erőszak - alkalmazása, akkor ez alkalmas lesz arra, hogy a tulajdonos a dolog elvételét ne akadályozza meg. A közvetlenségből adódóan azonban feltétel, hogy a fenyegetés olyan személy ellen irányuljon, aki a helyszínen jelen van vagy technikai eszközök - például telefon - segítségével a sértett meggyőződhessen arról, hogy a kilátásba helyezett fenyegetés valós és azonnali bekövetkezése alapos okkal feltételezhető. Ha ugyanis az elkövetők által kilátásba helyezett személy elleni fenyegetés megtörténte hosszabb idő múlva várható, mert az elkövetők több órát vagy több napot adnak a sértettnek követésük teljesítésére, nem rablás, hanem zsarolás áll fenn. Ugyancsak ez utóbbi cselekményért felel az elkövető, ha - a kilátásba helyezett veszély mértékétől vagy az adott tárgy értékétől függetlenül - fenyegetése nem személy, hanem dolog ellen irányul, például lakásának akár azonnali felgyújtásával fenyegetik meg a sértettet
Az elkövető és a sértett személyének vizsgálata
Az akaratot bénító erőszak és a minősített fenyegetés megítélésénél mindig irányadó az elkövető és a sértett életkora, testfelépítése, fizikai erőnléte, az elkövetők és a sértettek száma, az elkövetés helyszíne és annak egyéb körülményei. A bíróság ugyanis ezek figyelembevételével az egyik ügyben megállapíthatja csekély szintű bántalmazás esetén az erőszak akaratot bénító jellegét úgy, hogy másik ügyben, más személyi körben nem tartaná azt elegendőnek. Így két fiatal, erős férfi esetén, ha egyikőjük a másikat délután az utcán pénztárcája elvétele érdekében a pihenőpadra löki, az erőszak akaratot bénító jellege elmarad. Ha azonban ugyanez a fiatal elkövető éjszaka egy tanyán az idős, beteg és gyenge sértettel szemben alkalmaz ily csekély mértékű erőszakot - őt az ágyra löki -, megállapítható az akaratot bénító jelleg.
A rablás befejezettsége
A dolog elvétele az erőszak és minősített fenyegetés hatására válik lehetővé, de a bűncselekmény csak az elvétel eredményes megtörténtével lesz befejezett. Az elvétel tartalmilag megegyezik a lopásnál leírtakkal, azonban ennek minősül tényleges megvalósulási formáját tekintve az is, amikor nem az elkövető emeli el az idegen dolgot, hanem a sértett maga adja át azt.
Az öntudatlan állapotba helyezés
Abban az esetben is rablás valósul meg, ha az elkövető nem erőszakot vagy minősített fenyegetést alkalmaz, hanem a sértettet öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Öntudatlan állapot esetén a passzív alany felismerési képessége hiányzik. Belső pszichés akadálynál fogva nem észleli a vele szemben zajló elkövetési magatartást. Az öntudatlan állapotba helyezés megvalósulhat a sértett elaltatásával vagy elbódításával. Ezekben az esetekben feltétel, hogy a sértett számára ne legyen ismert az a tény, hogy altatót vagy számára ártalmas szert töltött az elkövető a sörébe, vagy hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítse az üveg ital elfogyasztására. Abban az esetben ugyanis, ha a sértett maga is "aktívan" részt vesz a lerészegedés folyamatában, akkor - ha a mértéktelen ivásra őt az elkövető már az elvételi lehetőség megteremtésének célzatával ösztönözte - nem rablásért, hanem a kifosztás első fordulatáért vonják majd felelősségre a tettest. Ha az elkövetőben már az italozás előtt vagy alatt felmerül az eltulajdonítás célzata, azonban közrehatása a sértett öntudatlan állapotba kerülését eredményező italfogyasztás kapcsán az ösztönző hatást nem éri el, mert a sértett saját elhatározásából fogyasztott alkoholt - mely elhatározást az elkövető legfeljebb megerősített, de nem ő váltotta ki -, rablás és kifosztás helyett már "csak" lopás valósul meg, annak a súlyosabban minősített esete (a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotban lévő sértett terhére elkövetés. >>
A védekezésre képtelen állapotba helyezés
A védekezésre képtelen állapot során a sértett felismerési képessége ugyan megvan, de akarati képessége hiányzik: felismeri a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, azonban külső fizikai vagy biológiai okok folytán annak elhárítására nem képes. Ezen okokat azonban az elkövetőnek kell előidéznie. Ennek minősül, ha a sértettet az ágyneműtartóba zárják, ha megakadályozzák a konyhából való kijutását vagy ha az erősen csökkentlátó személy szemüvegét elveszik.
Ha a sértettet leütik, megverik vagy megkötözik és ennek eredményeképpen kerül öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba nem e fordulat, hanem az erőszak és fenyegetés alkalmazása miatt ítélik el. Az elkövető célja ezen állapotok előidézésével a dologelvétel lehetővé tétele. Ezért a rablás e fordulatánál a passzív alany és a sértett személye azonos.
A rablás elkövetője
A rablás bármelyik elkövetési magatartása is valósul meg, a bűncselekmény elkövetője a tulajdonoson kívül bárki lehet. Társtettesség esetén az első fordulatok vonatkozásában nem feltétel, hogy mindkét elkövető a szándékegység megléte mellett valamennyi elkövetési magatartást tanúsítsa. Elegendő, ha az egyik tettes megüti a sértettet, a másik pedig elveszi a dolgát, de az is felel a cselekményért, aki - ugyan szótlanul állva -, de végignézi és hallgatja, ahogy társa megfenyegeti a sértettet; e látható egyetértés a sértett számára az elkövető fenyegető jelenlétével párosul, s így alkalmas ellenállásának leküzdésére (a sértettnek nincs kitől segítséget kérnie, hisz az elkövető a sértett érdekében nem avatkozik közbe, nem tesz semmit, tehát a fenyegető pártján áll; ezzel együtt az ellenállás még reménytelenebb, hiszen így már nem egy, hanem két személy jelenik meg támadóként a sértett tudatában).
A kétszeres célzat szerepe rablás esetén
A bűncselekmény kétszeres célzatú, amennyiben az elkövető azért alkalmazza az erőszakot, a minősített fenyegetést, az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezést, mert el akarja venni a dolgot és azért akarja a dolgot elvenni, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Amennyiben az erőszak, fenyegetés alkalmazására nem ezen okból, hanem más célból és feltételek mellett kerül sor, nem valósulhat meg rablás. Abban az esetben, ha az elkövető a közösülés végrehajtása érdekében bántalmazza a sértettet és a cselekmény befejeztét követően észleli , hogy a még mindig az előzőek hatása alatt álló sértett nyakában aranylánc van és eltulajdonítási célzattal ekkor veszi el azt, nem rablás, hanem a kifosztás második fordulata valósul meg az erőszakos közösüléssel halmazatban. Ha azonban a közösülés végrehajtása során észleli a láncot, és azt már a cselekmény végrehajtása közben megpróbálja a sértett nyakából kiszakítani, de a sértett védekezése miatt nem jár eredménnyel, és így már nem csak a közösülés, hanem a lánc eltulajdonítása érdekében is bántalmazza a sértettet, az erőszakos közösülés mellett a kétszeres célzat miatt rablásért is felel. (Megint más lesz a cselekmény megítélése, ha az erőszakos közösülést követően az elkövető a helyszínt elhagyja, majd később visszatérve észleli, hogy a sértett még mindig az általa alkalmazott erőszak hatása alatt, eszméletlen állapotban fekszik, és ekkor veszi észre a sértett aranyláncát, amelyet eltulajdonítási céllal elvisz. Ekkor rablás és kifosztás helyett a lopás minősített esetéért fog felelni.>>

1978. évi IV. törvény; 2005. augusztus 25., csütörtök

forrás: Magyarország.hu

Vissza a lap tetejére


Hamis közokirat készítése

A bűncselekmény elkövetési magatartása egyrészt a még nem létező közokirat elkészítése. Ez attól válik hamissá, hogy nem a kiállítóként feltüntetett személy készíti. Annak nincs jelentősége, hogy tartalmát tekintve megfelel a valóságnak.

forrás: Magyarország.hu

Vissza a lap tetejére


A közokirat meghamisítása

A meghamisítás egy már létező közokirat megváltoztatását jelenti. E tényt nem érinti, hogy adott esetben az elkövető épp a valóságnak megfelelően javítja ki annak hiányosságait.

forrás: Magyarország.hu

Vissza a lap tetejére


Az intellektuális-közokirat-hamisítás

Intellektuális közokirat hamisítást az valósít meg, aki közreműködik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában.

forrás: Magyarország.hu

Vissza a lap tetejére


Írjon nekünk! Protektor Special Bt.
2400 Dunaújváros
Babits M. u. 5. fsz. 4.
tel/fax: 25/281-454
mobil:30/997-6648
Ajánlott böngészők: Safari FireFox Opera Internet Explorer